2014. március 5., szerda

Egy-két-há...

Aktuális próbálnék maradni, ami a blogomon nem látszik az utóbbi időben. Kicsit elveszettem a bogarazásba vetett hitemet. Ennek is köszönhető, valamint Lali királyunk közbenjárásának a mai poszt. Olvastam valahol korábban, hogy aki 30 éves kora után villamoson vagy buszon közlekedik az vagy lúzer vagy ellenőr. Nos, ellenőr nem lennék, lúzer voltam, vagyok, leszek...És tegnap villamoson utaztam, a kettesen, a cafkával. Vártam rá nyolc percet, ami az elmúlt 3 évhez képest már semmiség, felszálltam és vártam a csodát. De nem búgta bele egy erotikus női hang a fülembe, hogy Csemete utca, az ajtók a bal oldalon nyílnak, sőt egyáltalán semmit nem közölt velem a gép. Majd beültem előre a vezetőfülke mögé, néztem ahogy faljuk a távolságot, lestem a sebességet és a pilóta bűvészkedését. Rendben, rántások nélkül gyorsul, kicsit,csikorog, de tényleg jó, jobb közlekedési eszköz mint a busz, a 31-es volt.

Viszont pont ennek kapcsán jutott eszembe, hogy a ketteske és a város átalakítása miket vett el tőlünk, lakóktól. Valamint a gyerekeinktől, akik ezekről már mit sem fognak tudni.
De vegyük sorban: Hiányzik a Vöri Hari karika? Ugye, nem dőlsz rá a Nagytemplom előtt a melletted álló néni hatalmas dekoltázsára a hátizsákkal a karodban. Miért is? Mert most ott sétálsz és a 31-es már nem fog kigurulni többet a garázsból. Sportnyelven mondva visszavontatták a mezét. Ennyike.
A tuningolt ezerkecskével nem fogod eltenni az Egyetem kanyart, hogy vagánykodj a csajoknak akik a koli előtt várják az életke megérkezését. Miért is? Mert lett egy fini kis körforgalom ami nem oldott meg semmit. De ott sem kell már borítani a rezor csöves Simsonnal. Sajnos.
A Thomas Mann kanyar a Dienes előtt megvan? Ja, megvolt. Ott is lehetett csapatni, mert 4 sáv van, elfér, kiadja. Most egy hatalmas perecet fon a villamos miközben egyik oldalról a másikra szambázik. Ott sem kell sietni már, ellenkező esetben a járdaszigeten találhatja magát akárki.
Ezeket elvesztettük mint a Szovjetunió elleni meccset 86-ban. Fájó pontok ezek nekem, talán másnak is akiket autós, motoros, közlekedős emlékek kötnek Kifalvához.

Köszönöm, te CAFka!

1 megjegyzés: